Szentesen – a többi egykori hódoltsági városhoz hasonlóan – az írásbeliség első dokumentumai a XVIII. század közepére tehetőek.
Helytörténeti és általános művelődéstörténeti szempontból különös jelentőséggel bíró tény, hogy e korai dokumentumok között két várostörténeti jellegű írásmű is maradt ránk. Ezek egyike „A Szentesi Református Ekklésia Históriája”, melyet a település életében hosszú időn át kiemelkedő szerepet betöltő református egyház lelkészei 1748-ban kezdtek írni, 1700-ig visszamenőleg. A máig kiadatlan, terjedelmes kéziratos kötetek 1826-ig tartalmazzák a város köztörténetére is kiterjedően az egyházközség históriáját.
Az eklézsiatörténet persze bármennyire naplószerű is, a kortárs művekhez hasonlóan elsősorban nem köztörténeti újdonságaival, sokkal inkább szubjektivitásával ragadja meg tanulmányozóját. De ebben rejlik kivételes értéke is: a társadalom kisebb – többé-kevésbé zárt – közösségeinek önmagáról és a “külvilágról” alkotott képét vetíti elénk, amelyet megismerni, megérteni, tudományos apparátussal elemezni legalább olyan fontos, mint a termelés és fogyasztás statisztikai adatainak, a politikusok és a hadseregek ide-oda vándorlásainak nyomon követése – írja Takács Edit, a Szentesi Református Ekklézsia Történetének közreadója.
A Szentesi Református Egyház tulajdonában lévő, máig kiadatlan eklézsiatörténet különböző korszakban, több szerző által készített részben eredeti művekből, részben másolatokból, átiratokból, vagy a korábbi változatokat forrásként felhasználó újraszerkesztett változatból áll. A szentesi eklézsiatörténet első szerzője 1748-tól Béládi István, aki két évvel korábban menekült el Dunántúlról az ottani vallási üldöztetés elől, és lett az akkor megnyitott új leányiskola tanítója városunkban.
A két részből álló ekklézsia-történet elsősorban várostörténeti szempontból jelentős forrás, hű krónika. Mindazonáltal jelentősége Szentes történetén is túlmutat, mert részletesen megismerhető belőle a korabeli értelmiséget képviselő református lelkészek véleménye olyan általános jelenségekről, eseményekről, folyamatokról, mint például az ellenreformáció, az úrbérrendezés vagy II. József türelmi rendelete.
Forrás: A Szentesi Református Ekklézsia Története. Forráskiadvány. Szentes, 2001.
