Mézédes, krémes, mégsem egészségtelen – sőt, szervezetünk számára fontos tápanyagok forrása, igazi vitaminbomba a csíramálé. Szentesen és környékén készítik ezt a különleges édességet, ahol annyira kedvelik, hogy a mai napig nem csak a piacon, hanem a zöldségesekben is kapható. Győr mellett is ismerik a csíramálé receptjét, Finnországban pedig különleges csemegének számít. Ott tejszínhabbal fogyasztják, és mannának hívják.
Amikor a paraszti konyhákban a cukor még elérhetetlen drágaságnak számított, akkor jött létre – az asszonyok találékonyságának, és ki tudja még, milyen körülmények összjátékának köszönhetően – a csíramálé, melyet még a húsvét előtti böjtben is fogyaszthattak. Miközben a kizárólag búzából és vízből álló nyalánkságot eszegették, nem is gondoltak arra, milyen hatékonyan erősítették tél végére legyengült immunrendszerüket.
A csíramáléban nincs semmilyen adalékanyag, se állományjavító, se színező, aroma vagy tartósítószer, de még répacukor sem. Viszont a búzacsíra révén sok vasat és többféle B-vitamint is tartalmaz, miközben könnyen emészthető és méregteleníti szervezetünket.
Hozzávalók 4-6 személyre
- 50 dkg búzaszőnyeg (40 dkg bio búza (garantáltan vegyszermentes, nem úgy mint a takarmánybúza) , ebből 50 dkg búzaszőnyeg lesz)
- 2,5 l langyos víz
- kb. 2 kg liszt
A csíráztatás
A búzát lapos tepsibe vagy üvegtálba szórjuk és ráöntünk annyi vizet, hogy jól ellepje. Másnap tiszta vízzel alaposan átmossuk a szemeket. Biztos sikerre számíthatunk, ha a megduzzadt búzát tálcára vagy tepsibe tesszük két egyenletesen nedvesen tartott konyharuha közé.
Gyakran (naponta 2x, 3x) permetezzük vízzel! A szemek gyönyörűen kihajtanak, négy-öt nap alatt összeáll a „búzatésztánk”. A szép fehér gyökér- és hajtáscsírák sűrűn egybefonódnak.
Fontos, hogy sötét helyen tartsuk mert ha bezöldül a csira, akkor keserű lesz a málé és oda a több napi fáradozás.
Vigyázzanak, mert nagyon könnyen erjedésnek indul az alja, ami tönkreteszi az alapanyagunkat. Ezt elkerülhetjük, ha időnként egy tálca segítségével megfordítjuk az egészet vagy érdemes naponta átmosni.
Ha nem mossuk át, akkor megjelennek a penészfoltok!
A málé készítése
A búzatésztát szűrőben, folyóvíz alatt átmossuk, darabokra tépjük, és húsdarálón ledaráljuk, vagy erős turmixgéppel, a vizet hozzáadva, több részletben, óvatosan pépesítjük a csírát. A csíraszálak könnyen rátekeredhetnek a késekre! Ajánlott kétszer ledarálni!
Ezután a vízzel alaposan elkeverjük a pépet. Egy szűrőbe konyharuhát terítünk, és a pépet három részletben beleöntjük. A vásznat összetekerjük és alaposan kifacsarjuk, (a csíraőrleményt kidobhatjuk, arra már nincs szükségünk), a tejszerű, édeskés folyadékot felfogjuk, és egy pohárnyit félreteszünk belőle, később lesz még szerepe! A többit csomómentesre keverjük annyi liszttel, hogy sűrű, piskótatésztához hasonló masszát kapjunk.
Hat-nyolc kerek kerámiaformát alaposan kivajazunk, sütőlapra teszünk, és majdnem színültig öntjük a masszával. A félretett tejszerű folyadékot még elosztjuk a tetejükön, és 150°C fokos sütőben másfél óráig sütjük a málét. Ha tesiben sütjük, akkor 180°C-os sütőben süthetjük és a sütési idő is hosszabb lesz. Arra vigyázzunk, hogy ne teljesen töltsük teli a tepsit, mert sütés közben bugyoghat a málé. Kész, ha széle ropogósra sül, a teteje aranybarnára pirul. Csak akkor tálaljuk, ha már langyosra hűlt.
Kis tábla hirdeti a szentesi kemencében sült búza csíramálét a Deák Ferenc utca egyik kapuján, de ha ezt nem vettem volna észre, a gomolygó füst útba igazított Kardos Éva és Füsti-Molnár László házához. A házaspár ma már egyedüliként készíti a városban a kizárólag erre a vidékre jellemző édességet októbertől júniusig. Kézműves terméküket nem csak helyben, de Angliában, Amerikában, sőt Ausztráliában is fogyasztják. Nyolc évvel ezelőtt kényszerből döntöttek a vállalkozás mellett, ami mára az ötfős család megélhetését biztosítja.
Mi mindenre jó a csíramálé?
Közel egy évszázada készítik őseink. Már Jókai Mór is megemlíti az Aranyember című regényében a “fenséges, mézédes csíramálé”-t. Szentesen az 1960-as évek végéig karácsony és húsvét táján a nagy böjtök idején fogyasztották, „bűti étel”, mondták, most viszont a téli-tavaszi hónapokban, októbertől-április végéig nagyon kelendő. Húsmentes, mégis laktató, vitamindús étel. A búzacsíra igazi vitaminbomba, vasat, kalciumot, káliumot, nátriumot, magnéziumot, mangánt, B1 – B6, folsavat és B12 vitamint is tartalmaz. Nyomokban előfordul A-, E-, és K vitamin is. Lassítja az öregedést, stressz, idegesség, fáradtság ellen is kiváló, segít a szervezet méregtelenítésében, erősíti az immunrendszert, és az emésztést, májtisztító, gyulladásgátló, baktériumölő, enyhíti az ízületi problémákat, csökkenti a vér koleszterin szintjét és a rákos megbetegedés valószínűségét.
