Szentes egyik legszebb közalkotásának létrejötte szomorú történelmi eseményhez kapcsolódik. Születését megelőzte egy tragikus eset: gróf Széchenyi István halála. Szentes lakói 1845-46 folyamán személyesen is megismerhették gróf Széchenyi Istvánt, aki a Tisza-szabályozás kapcsán több alkalommal időzött és megszállt városunkban.
A gyakori árvizek megfékezését neki tulajdonították, ezért nagy népszerűségnek örvendett Szentesen. Érthető tehát, hogy 1860. április 8-án bekövetkezett tragikus halála általános döbbenetet keltett. A szentesiek maradandó emléket kívántak állítani a „legnagyobb magyarnak”, ezért Szentes Város Községi Választmánya határozatilag kimondta, hogy: „A megdicsőült nagy hazafi, gróf Széchenyi István emlékének örökítése végett, a Vecserifok sziget jövőre Széchenyi-liget, a Kurczától a Kuczoriig (őrházig) vezető új országút pedig Széchenyi út nevet nyerjen.”
A Kurcán túl elterülő, a város külterületének számító Vecseri-fok szigeti rét, sokak többéves kitartó munkája által vált gyönyörködtető, felüdülést nyújtó ligetté, s ez által a névadó emlékének méltó megörökítőjévé. A hangulatos sétányokkal szabdalt, számos faritkaságot tartalmazó 36 holdnyi Széchenyi-ligetet 1869-ben adták át a nagyközönségnek.
Vonzóbbá tétele érdekében a városi tanács szükségesnek tartotta egy vendéglő és egy fürdőház építését, ezért megbízta Török János városi mérnököt a tervek elkészítésével. Az „U” alaprajzú, klasszicizáló stílusú vendéglő épülete (a mai múzeum) a korabeli leírás szerint téglából épült, zsindelytetővel. A ligeti vendéglő az „Új világhoz” nevet kapta. A létesítmény csak igen rövid ideig állt a közönség szolgálatára. Mivel nem váltotta be a remélt üzleti sikert, 1873-ban megszűnt mulatóhely lenni, s elkezdődött az épület több évtizedes kálváriája. 1873–1888 között a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött polgári fiúiskola használatába adták, ezt követően 1912-ig városházaként funkcionált, 1913-ban a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma vette birtokába. Az ugyancsak „U” alaprajzú, romantikus stílusú gőz- és kádfürdő épülete (a későbbi úttörőház) valamivel szerényebb méretű volt. A fürdő és a vendéglő ünnepélyes megnyitására 1870. július 10-én került sor. (A volt fürdő előtt látható Széchenyi gróf mellszobra, dr. Csíky László alkotása.) A ligetet az 1890-es évek második felében újból parkosították. Ekkor készült a díszes főbejárat, Budai János helybeli ácsmester munkája. A fából faragott esztétikus kaput az 1950-es évek elején betonoszlopos bejáró váltotta fel.
Labádi Lajos, Szentes 50 arca
